Bizonyára mindenkinek feltűnt, aki nyelvészekkel beszél a nyelvrokonság kérdéseiről, hogy ők többnyire erőteljesen hangsúlyozzák: a nyelvi- és a biológiai rokonság két különböző dolog, egyiknek sincs köze a másikhoz. Ez most mégis úgy tűnik, hogy változni fog – kezdte az Aspektus témafelelőse mondandóját 2021. október 21-én a Nemzetek Háza Bajza utcai épületében. A magyar múlt ugor örökségét is feldolgozó, 80. születésnapján Jankovics Marcellre is emlékező találkozón Gecse Géza hangsúlyozta, hogy Németh Endre matematikus tíz évvel ezelőtt paleogenetikus és őstörténész kollégáival olyan munkába fogott, amelynek főbb eredményei két éve értek be. A kutatók megállapításai szerint az eurázsiai térségben három olyan, egymástól több ezer kilométer távolságra elhelyezkedő régió található, ahol a férfi genetikai vonalak, idegen szóval a genomok között hasonlóság van: az egyik ilyen hely a Kárpát-medence, a másik a Volga‒Káma-vidék az egykori Magna Hungáriával, ahol ma a volgai tatárok és a baskírok élnek, valamint Nyugat-Szibéria, az Ob és Irtis folyók vidéke, a hantik és manysik földje. Utóbbi terület a magyarhoz legközelebb álló két finnugor nép szülőföldjének tekinthető, ahol már csak valamivel kevesebb, mint tízezernyi manysi vagy vogul, és legfeljebb húsz-harmincezernyi hanti vagy osztják él egy Franciaország nagyságú területen.
