A tavaszi szemeszter tanulságai

A 2017/18/2. (tavaszi) szemeszter tanulságai

A félév során megkülönböztetett szerepe van az önálló munkának, amely a formai szempontoknak eleget tevő szemináriumi dolgozatban ölt testet.

Számomra fontos tanulság, hogy a számonkérésben erre a jövőben még nagyobb figyelmet fogok fordítani, hiszen az idén előfordult, hogy hiába láttam el javítási javaslattal a szemináriumi dolgozatot, hárman is voltak, akik nem korrigálták a félév során kért paraméterek szerint a dolgozatot, vagyis az összes elemi hiba, ami létezik, benne maradt!

Ráadásul el is tértek attól a témától, amiben eredetileg megállapodtunk, így nem volt bennük az, amitől a dolgozatuk tényleg érdekes lett volna!
(Pedig a félév elején külön is felhívtam rá a figyelmet, amennyiben megvan a 10-12 000 karakter, akkor nem komoly munkatöbblet, hogy az a megadott paraméterek szerinti legyen!)

Esetükben a teljes félév munkáját értékeltem, amiben benne volt az előadott ppt és a térképes mini-felmérő eredménye is – ezért tudtam közepest adni.

A ppt előadásakor ráadásul kértem, hogy mi legyen a szemináriumi dolgozatban; mi az, aminek „illik” benne lenni, igaz?

A ppt-k előadásakor változatlanul gondot okoz, hogy hosszabbak, mint amekkorára időben szükség van! Ne feledjük, hogy ezeket a szeminárium látogatói megkapják és e kiselőadások célja, hogy a súlyponti kérdésekre hívjátok fel a figyelmet.

Órán elmondtam, most is fontosnak tartom kiemelni, hogy ezek tartalmi elemeivel és előadásával alapvetően elégedett voltam, kivéve azokat az eseteket, amikor nem határidőre, hanem jóval későbbre készültek el, ugyanis számoltam velük a szemináriumi órán és néhány esetben éppen ezért nehézséget okozott áthidalni a hiányukat, különösen ha előtte való nap kaptam értesítést róla, hogy nem lehet rá az órán támaszkodni!

A mini-felmérő célja néhány alapkategória tisztázása, megerősítése, illetve a történelmi események színhelyeinek földrajzi térben való elhelyezése.

A nagyhatalmi és szuperhatalmi státusz plasztikus megkülönböztetése ugyan kívül esik a tárgyalt időszakon, amit én Nye meghatározása alapján kértem (nem tudok ugyanis ennél jobbat), de e nélkül nincs meg a keret, amibe a tárgyalt bő fél évszázad politikája jól értelmezhető lehetne!

Ami a vaktérképet illeti, az idén a Berlinnel és Elzász-Lotaringia elhelyezésével kapcsolatos bizonytalanság sokkolt. (A többi is, de az kifejezetten irritált, hogy a csoport nagyobbik része például Drezdához jelölte be Berlint!)

Az idén mód volt a szemináriumi dolgozat kisfilmmel való kiváltására és ennek eredményével elégedett vagyok – a tanulságait fel fogom használni a jövőben, de ezt órán megbeszéltük.

Tekintve, hogy a szemináriumi óra önálló munka-központú, ezért – abban az esetben, ha valaki nem tud ott lenni – nem tragédia, de csak akkor, ha tájékozódik és „képben van” azzal kapcsolatban, ami az órán elhangzott, hiszen ott súlypontokat emelünk ki.

Nem érzékeltem, hogy ez a kérésem minden esetben valóban visszaigazolódott volna, ezért ezt a jövőben valamiképpen orvosolni kell!

A félév során végzett munkátoknak megfelelően így összesen:

3 közepes, 5 jó és 5 jeles osztályzatot tudtam adni!

Kádár Ilona dolgozata is a jeles osztályzatok között van, amit most a szeminárium hallgatói számára azért csatolok, mivel eddig még nem továbbítottam!

Érdemes egy pillantást vetni nemcsak a dolgozatra, hanem a hivatkozásokra is, mivel tanulni lehet belőle!

Köszönöm szépen a munkátokat és kérem szépen az első világháborús kisfilmvetélkedőt népszerűsíteni annak ellenére, hogy még mindig nem tudjuk, hogy sikeres lesz-e az idén benyújtott pályázat – ez valószínű, hogy szeptembernél előbb nem derül ki!

Amennyiben tudtok, gyertek el a Nemzetpolitika – szorítóban című könyvbemutatóra!

Szeptember 1-én 14.00-kor lesz a várban!

Az esemény FB-oldala – kattintással:

A helyszínt hamarosan a résztvevők képére fogjuk cserélni!

Üdvözlettel:

Gecse Géza